Nyilván másnak is eszébe jutott már, de hát nincs új a Nap alatt. Szóval az úgy volt, hogy annak idején kaptunk ajándékba egy üres fotóalbumot, elején egy aranyos kisbabával, mondván, majd jó lesz abba gyűjteni a Csemete-képeket. Hááát, bevallom, nem nagyon van kinyomtatott fényképünk, annyi pláne, hogy kétszáz darabos albumba tegyük - a digitális 21. század átka... Félre is tettem az albumot. Aztán ahogy a gyerek cseperedett, érdekelni kezdték a könyvek. Csak a színesek. Csak a drágák. Mindet elzártam előle, csak a textil babakönyv maradt meg neki, mert az jó és színes és csörög és zörög - persze, hamar megunta. Közben előkerült az üres fényképalbum, és tetszett rajta a baba. Innen már adott volt a dolog.
KIEG. 2013. 03. 27-ÉN: MÁR FOTÓKKAL! :)
KIEG. 2013. 03. 27-ÉN: MÁR FOTÓKKAL! :)
![]() |
| Babakönyv házilag - csak végy egy üres albumot... I. |




