Ez nem egy "térítős" bejegyzés lesz, szóval nem kezdem el szidni a bolti mosószereket és a bennük található csilliónyi mesterséges és mérgező összetevőt. Akit mélyebben érdekel a téma, könnyen találhat a neten információt, a felszínes magazincikktől a tudományos értekezésig. Itt és most annyi a vállalásom, hogy megmutatom, nekem mi vált be a hosszú kísérletezés és keresés után, vagyis milyen természetes szerekkel mosom szemmel láthatóan is tisztára és vegyi értelemben is tisztára a család ruháit.
Mivel?
A kiindulási alap egy vadi új mosógép volt, amibe a kezdetektől folyékony mosószert használtam, pár évig boltit, öblítőt soha, helyette ecetet. Az ecetet több okból is: hogy elvegye a bolti mosószer számomra bántóan erős szagát, hogy kioldja a ruhákból a mosószert, amennyire csak lehet, és hogy ellensúlyozza a nagyon kemény víznek a mosógép fűtőszálára gyakorolt hatását. Mivel bántott, hogy bolti szerrel, lényegében vegyszerrel mosok, elkezdtem helyette mást keresni.
Jött a mosódió, a darabos, tehát maga a termés. A mosóhatásával meg voltam elégedve, jellemzően 40 fokon használtam, a fehér ruháknál pedig 60-on. A mosódió esetleges sárgító hatását el akartam kerülni, ezért mindig tettem mellé mosószódát is, ami azért jó, mert fehérít, és mert lágyítja a vizet (a dió is), valamint rászoktam a színfogó mosókendő használatára, szintén az esetleges sárgító hatás miatt. Öblítéshez ment az ecet, magában, aztán elkezdtem flancolni :), és illóolajat adtam hozzá. Ezeket használtam tehát az összes ruhához. Komoly koszra mosószappant dörzsöltem.
Aztán megismerkedtem az oxigénes fehérítő porral, ami hivatalosan nátrium-perkarbonát. Az a lényege, hogy mosáskor mosószódára és oxigénre bomlik, tehát elvileg szuper a fehér ruhákhoz. Gyakorlatilag is az!
Szóval a színesekhez mosódió+mosószóda+ecet+illóolaj, ahogy eddig, a fehérekhez viszont már mosódió+nátrium-perkarbonát+ecet+illóolaj. A színfogó kendőt mindenhez betettem, a fehérekhez is (aztán még egyszer a világos, majd végül a sötét ruhákhoz, vagyis háromszor használok egyet, így nagyon kiadós a csomag, és olcsó is).
A fehérítővel egy időben kipróbáltam a mosóparfümöt is. Elhasználtam két különböző illatú üvegcsével, és röviden: nem vált be. Finom volt az illatuk az üvegben és a mosott ruhán is, de száradás után teljesen eltűnt. Csak a mosógép illatozott folyamatosan, ami persze jó, de nekem nem volt elég.
Miután elfogyott két zacskó dió, úgy döntöttem, megengedek magamnak még egy flancot...
Folyékony mosódiót rendeltem, illatmenteset, szigorúan próbaképpen. A többi hozzávaló maradt ugyanaz: mosószóda a színesekhez, Na-perkarb. a fehérekhez, az öblítés terén pedig visszatértem a kezdetekhez: ecet+illóolaj. És persze a kendő, lásd föntebb. Tökéletesen elégedett vagyok ezekkel, váltani nem szeretnék. A különösen makacs koszt továbbra is mosószappannal dörzsölöm be mosás előtt, a márkáját már nem nézem, mert nem észleltem köztük semmilyen különbséget (a képen azért nem szerepel, mert még nem leltem teljesen öko-bio-hiperszuper mosószappant sehol, a bejegyzés meg elvileg a teljesen természetes mosószerekről szólna).
 |
| Természetes mosószerek, természetes öblítő |
Miben?
Felültöltős, keskeny kivitelű, 6 kiló kapacitású automata mosógépben. Első saját masinám, szeretem, és ő meghálálja. :)
Mit hová?
Hááát, nem mindent oda, ahová elvileg való. :) A mosószer-adagoló rekeszei a következők: előmosáshoz, főmosáshoz, öblítőhöz és fehérítőhöz való. Mivel ezekből nem mind takarítható ki rendesen, és mert kicsi a nyílásuk, a mosáshoz használt szerek közül
- csak az illóolaj és az ecet megy a helyére, az öblítős rekeszbe,
- és fehérmosásnál a Na-perkarb. a főmosáshoz valóba,
- viszont a folyékony mosódiót az adagolópohárral együtt a már megpakolt dobba teszem,
- és a mosószódát is poharastul a dobba,
- illetve a mosókendő a még üres dob aljára kerül, előírás szerint.
Egyéb megjegyzések
- A darabos mosódiót érdemes előre beáztatni egy kis meleg vízbe, hogy felpuhuljon mosás előtt, így valamivel talán hatékonyabb (annyi idő elég neki, amíg megrakjuk a gépet ruhával, nem kell bonyolult előkészület neki).
- A mosószódát érdemes feloldani szintén egy kis meleg vízben, hogy véletlenül se hagyjon fehér nyomot a mosott ruhán (nekem sosem hagyott akkor sem, amikor csak beleszórtam a dobba, de jobb a békesség).
- A mosószódáról és a Na-perkarb-ról is több helyen olvastam már azt, hogy legalább 30 fokos víz kell nekik, hogy kifejtsék a tisztító hatásukat - egyes helyeken 40 fokot írnak (nem tudom, mi az igazság, én 40 és 60 fokon szoktam mosni, évente kétszer esetleg 50-en, mert a 32 perces gyors programhoz az tartozik).
- Illóolajból többfélét próbáltam már, ár-érték arányban és minőségben is egy márka vált be, ebből mosáshoz citrom-, teafa-, fahéj- és mandarinolajat használtam eddig. A mandarinnak már a nedves ruhán is alig érezhető az illata, a teafa és a citrom is szinte teljesen eltűnik a száradás során, csak a fahéj őrzi meg az aromáját tartósan, még a vasalás után is marad belőle, ki tudja, miért, de nálam ez van. Még jó, hogy szeretjük, de néha azért jó lenne variálni.
- A gépem többéves, és hetente 2-3 alkalommal mosok, a víz kemény, ennek ellenére a gumi tömítések épek és szépek (persze rendszeresen tisztítom őket), a gép hibátlanul működik, szerelőt még nem látott, a fűtőszál pedig csillog! Ecetes főzőmosást talán kétszer végeztem összesen, de nem is fogok rászokni, pláne annak tudatában, hogy a fűtőszál szuper állapotban van nélküle is.
Te mivel mosol? És milyen szempontok alapján választasz mosószert? Elégedett vagy a jelenlegivel? Próbáltál már természetes alapút is?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése